Írd füllel!

Nem nyelvtani szabályismertetésből indultak ki, hanem sorra veszik, fölsorolják az iskolában tapasztalható jellegzetes helyesírási nehézségeket.
Ezek:
a) a magánhangzók időtartamának kódolása;
b) a mássalhangzók időtartamának kódolása;
c) a kiejtéstől eltérően írt betűkapcsolatok kódolása;
d) a j   ly használata;
e) egybeírás   különírás   elválasztás;
f) a nagybetűk és az írásjelek alkalmazása.
Ezért az első fejezet gyakorlatainak célja a hosszú rövid magánhangzópárok érzékeltetése és a szabályszerű kiejtést követő jelölése. A második fejezet oldani igyekszik a gyakoribb magánhangzócseréket.Gyakran előfordul ugyanis, hogy a diszlexiások írásban fölcserélnek olyan hangokat, mint az a és o vagy az u és ü. Hat ilyen hang/betűpárra terjednek ki a munkafüzet gyakorlatai. A mássalhangzók időtartamával a harmadik fejezet foglalkozik. Ezt követik a gyakoribb mássalhangzótévesztések (pl. p   b, s   zs, r   l) oldását célzó feladatok. A kiejtéstől eltérően írandó betűkapcsolatok esetében már nem a hallás az iránymutató, hanem a szótagolás és a szónak elemeire bontása. Végül a j-t vagy ly-t tartalmazó szavakat egyszerűen meg kell tanulni.
A munkafüzetet szógyűjtemények egészítik ki. Ezek támpontul szolgálnak mind újabb gyakorlatok szerkesztéséhez, mind a helyes artikulálás elsajátításához.