A gyermek megismeréséhez tartozik a gyermek élményvilágának és ahhoz kapcsolódóan érzelemvilágának tartalmi megismerése. Ezt a gyermek mindennapjait figyelemmel kísérő óvodapedagógusnak a gyermek beszédéből, fantáziájából, játékából, rajzaiból ismernie kell. A reggeli beszélgetések segítik e tartalmakat felszínre hozni, s szükség szerint a szorongást jelentő témákat megszelídíteni. Nem lehetett célja a szerzőknek ennek vizsgálata, tekintettel arra, hogy a mérések idején mindig más aktualitások vannak. E tartalmi elemek megjelenítését valójában a gyermek egyéni nyilvántartó anyagában tehetjük meg. Mindenesetre azt minden pedagógusnak tudnia kell, hogy amennyiben a gyermek reakcióit tartósan szorongás uralja, s ennek gyakran tünetei is vannak, akkor szakemberhez kell fordulni.
A szerzők e részképességek közül ötöt, az érzelmi fejlettségről szóló fejezet végén megjelenő feladattudattal együtt hatot tartanak kiemelkedő fontosságúnak a mérés szempontjából. Olyan játékos helyzeteket, megfigyelhető szituációkat prezentálnak, melyekkel a gyakorló óvodapedagógusok játszi könnyedséggel tudnak objektív ismereteket gyűjteni a gyermekek akarati képességeiről. A jól körvonalazott ötfokú értékelő skála segítségével pedig a kimenet, az iskolaérettség szempontjából is releváns döntés hozható a gyermek fejlettségéről.
