Bár mindenkinek pánikba kellett volna esnie, és az eseményekről hírt adó személyekben fel is merült némi balsejtelem, a többség megőrizte a nyugalmát és higgadtságát. A tudósok megdöbbentek, hogy egy ilyen jelentős elmozdulás figyelmeztetés és katasztrofális körülményektől mentesen mehetett végbe.
Nem volt szökőár.
Nem volt földrengés.
A Távol-Keleten, ahol már 2012. december 22-ének reggele volt, szokatlanul lágy és tiszta égboltra kelt fel a Nap.
A Földön mindenhol úgy tűnt, csodálatos napnak néznek elébe.
Nem világvége, de befejeződik egy hosszú korszak, és elkezdődik egy új. Van, aki dimenzióváltásnak nevezi.
A legenda úgy tartja, hogy a maja naptárak időszámítása alapján ezen a napon ér véget az a ciklus, amely Kr. e. 3114. augusztus 30-én kezdődött el. Ezután egy újabb 5125 éves időszak indul, amely teljesen különbözni fog az előzőektől, és egyáltalán nem lesz zökkenőmentes az átmenet...
A világ nem mehet úgy tovább, mint eddig. Ha nyitottak vagyunk, és igazán figyelünk, izgalmas spirituális forradalom részesei lehetünk. Az is felnyithatja szemünket, ha csatlakozunk a nem mindennapi történet hőséhez, Maxhez, aki misztikus látomását követve találkozik tizenkét különleges emberrel, akikkel közösen sorsfordító feladatokra rendeltetett. A Tizenkettek tagjai – mint tükörképeink – reményt adhatnak mindenkinek: a világ jobbá tételében részt vállalhatunk legapróbb tetteinkkel és szeretettel is. Ha tudjuk, mire számíthatunk, kezünkbe vehetjük sorsunkat. Rajtunk is múlik, milyen átmenet vár ránk csupán néhány év múlva. Mi is tehetünk valamit azért, hogy ez az emberiség önmagára ébredésének és megvilágosodásának korszaka legyen...
„Jó okunk van a végzetünk kutatására. A világ átváltozása végbe fog menni, akár akarjuk, akár nem, akár felkészültünk rá, akár nem. Fel kell ébrednünk. Ezt akár a sorsuk – a mi sorsunk – alakulását kutató tizenkét ember lenyűgöző kalandjainak olvasásával is elkezdhetjük. És még élvezhetjük is. Jó szórakozást és megvilágosodást kívánok az olvasóknak. A saját érdekükben és mindannyiunk érdekében.”
Dr. László Ervin
