Hitlerrõl az utóbbi évek során több érdekes könyv is megjelent Magyarországon, ugyanakkor ez a nem mindennapi lélekrajz, amely feltárja a diktátor torz személyiségének jegyeit, mégsem hasonlítható egyikhez sem. Az összegzésképpen "pszichogramnak" nevezett mû nem egyszerûen Hitler patologikumát tekinti ugyanis tárgyának, hanem torz személyiségének egészét szándékozik az olvasó elé tárni. Igyekszik Hitlert valós személyiségként láttatni, olyannak, amilyen feltételezhetõen ténylegesen volt: bizarr lénynek. A könyv lebilincselõ szemléletességgel rajzolja meg nemcsak egy pszichopata félelmetes vonásait, de hozzá kapcsolódóan a Harmadik Birodalom hajmeresztõ mûködését is. Hitler valós személyisége végsõ soron máig rejtély maradt. Mi határozta meg gondolkodását és tetteit? Az 1928-ban született szerzõ, aki mellesleg a koblenzi egyetem pszichológia professzora, ismert médiakutató, egykor Erhard kancellár tanácsadója, hatalmas történeti, levéltári apparátust, memoárirodalmat s egyéb forrásanyagot megmozgató munkáját három alapvetõ problémakör köré csoportosítja. Az elsõ Hitler Parkinson-kórja, amelynek neurológiai tünetei (merevség és remegés stb.), valamint megváltozott pszichológiai reakciói (döntésképtelenség és rugalmatlanság stb.) már a teljes tünetegyüttes kifejlõdése elõtt is megnyilvánultak. A második Hitler eidetizmusa. Emlékezete kóros módon mûködött, nem volt képes semmit törölni belõle. Mindez archaikus személyiségstruktúrával párosult, aminek valósággal mágikus, bénító hatása volt környezetére. A harmadik kérdéskör Hitler elfojtott homoszexualitása, ami egészen új megvilágításba helyezi közvetlen környezetéhez, segédeihez, titkárnõihez, fõképp azonban a gyermekekhez és fiatalkorúakhoz (különösen a Hitlerjugendhez) fûzõdõ túlfûtött és érzelmes viszonyát. A lélektani feltárást gazdag, eddig alig ismert képanyag értelmezése dokumentálja sokoldalúan.
